Tartalom
/ 4. Mondatrészek
/ 4.6 A jelző
4.6 A jelző
A jelzők segítségével a főnevek jelentését pontosabbá tehetjük. A jelző megjelölheti tulajdonságukat (minőségjelző), mennyiségüket (mennyiségjelző) vagy valakihez, valamihez tartozásukat (birtokos jelző). Ezekben az esetekben a jelző megelőzi a jelzett szót. A jelző kerülhet a jelzett szó mögé is (értelmező jelző). Ilyenkor mindig felveszi a jelzett szó ragját.
A jelző lehet:
- Minőségjelző: az alaptagban megnevezett dolog tulajdonságát jelöli meg. A minőségjelző mindig a jelzett szó előtt áll. Két fő típusa van:
- Minősítő jelző: a minősítő jelző szófaja leggyakrabban melléknév vagy melléknévi igenév. Kérdőszava: milyen?, miféle, mekkora? A minősítő jelző nem vehet fel toldalékot (ügyes fiú, jó alkalom).
- Kijelölő jelző: egyetlen egyedre korlátozza a jelzett szó jelentését. Kérdőszava: melyik?, hányadik? Leggyakrabban főnévi névmással fejezzük ki (egyik, másik).
- Mennyiségjelző: az alaptagban megnevezett dolog mennyiségét jelöli meg. Kérdőszava: hány?, mennyi? Szófaja lehet tőszámnév vagy határozatlan számnév (három, néhány), számnévi névmás (bármennyi).
- Birtokos jelző: az alaptagban megnevezett dolog birtokosát jelöli meg. Kérdőszava: kinek a?, minek a? Kifejezőeszköze főnév vagy főnévi névmás (a széknek a lába).
- Értelmező jelző: mindig a jelzett szó után áll, és vele számban és viszonyragban megegyezik. Az értelmező jelzőt vesszővel vagy kettősponttal választjuk el a jelzett szótól ( János, a tanár).