Tartalom
/ 4. Mondatrészek
/ 4.5 A határozó
4.5 A határozó
A határozó az a bővítmény, amely a cselekvés, történés, létezés körülményeit jelöli meg. Azzal a mondatrésszel alkot határozós szószerkezetet, amelynek körülményére utal. A határozót leggyakrabban ragos vagy névutós névszóval, vagy az azt helyettesítő névmással fejezzük ki. Gyakori kifejezőeszköze a határozóknak a határozószó is.
A határozók rendszere:
- Helyhatározók:
- helyhatározó (boltba ment)
- képes helyhatározó (szöget üt a fejébe)
- Időhatározók:
- időhatározó (délelőtt esett)
- számhatározó (sokszor láttuk)
- Állapothatározók:
- állapothatározó (forrón ette a levest)
- társhatározó (Zoltánnal sétált)
- eredethatározó (vidékről származik)
- eredményhatározó (emberré lett)
- Módhatározók:
- módhatározó (kedvesen üdvözölte)
- eszközhatározó (villával ette)
- fok- és mértékhatározó (halálosan komoly, bőrig áztam)
- tekintethatározó (látszatra gyenge, újnak új)
- Egyéb határozók:
- okhatározó (aggódik a családjáért, felriad a zajra)
- célhatározó (elment megkérdezni, orvosért ment)
- részeshatározó (Jánosnak adtam, nekem kell megoldanom)
- hasonlító határozó (keményebb a kőnél)
- Állandó határozók (vonzatok):
- bízik valakiben, emlékezik valakire, búcsúzik valakitől, álmodozik valakiről, ...