|
||||||||
|
A mondat a beszéd egysége, a szöveg láncszeme, egy közlésmozzanat kifejezője.
A mondatok megszerkesztésének szabályait a nyelvtan, azon belül is a mondattan foglalja össze (megszerkesztett mondat). Vannak olyan mondatok, amelyek egyetlen szóból vagy szószerkezetből állnak, míg mások több szóból, szószerkezetből vagy tagmondatból épülnek fel.
A mondatot a lezártság és önállóság jellemzi. A mondat határait írásban az írásjelek, beszédben pedig a hanglejtés (intonáció) lezártsága jelölik ki.
A mondat rendszerint nem önmagában áll, hanem a mondatokból szöveget alkotunk (beszerkesztett mondat). A mondat jelentése a kommunikációban (beszédfolyamatban, szövegkörnyezetben) válik teljessé.
A mondat jelentése a közlésben többrétegű. Az elsődleges jelentés a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének összessége. A másodlagos jelentés (többlet jelentés) a szövegkörnyezettől (kontextus), beszédhelyzettől (szituáció) és egyéni nyelvhasználattól függ. A harmadik réteg a szándékolt hatás (tájékoztatás, hatás kiváltása, ...).
A rendszermondat szigorú nyelvtani szabályok szerint szerkesztett mondat, amely legalább az alanyból és az állítmányból áll. A szövegmondat a különböző kommunikációs helyzetekben használt mondat, ami nem mindig esik egybe a nyelv nyelvtani szabályai szerint szerkesztett mondattal, a szövegbe ágyazottság következtében lehet például hiányos. A szövegmondatot csak a teljes rendszermondatra visszavezetve elemezhetjük.
A mondatokat három szempont alapján osztályozhatjuk:
Angol oldalak
Német oldalak
Társoldalak
A webhely cookie-kat használ. A webhely igénybevételével Ön elfogadja ezen cookie-k használatát. További információk.