Német nyelvtan

A semleges nemű főnévként használt mellékneveket és melléknévi igeneveket jelentésüknél fogva csak egyes számban használjuk.

Az egyes számú hímnemű és nőnemű, valamint a többes számú főnévként használt melléknevek és melléknévi igenevek rendszerint személyekre, a semlegesnemű egyes számú alakok pedig dolgokra, elvont fogalmakra vonatkoznak:

der Neue - az új férfi; die Neue - az új nő; das Neue - újság, újdonság

Er hat viele Bekannte in der Geschäftswelt.

Die Verletzten sind auf dem Wege der Besserung.

In unserem Urlaub haben wir viel Schönes erlebt.

Man hat über sie nur Gutes berichtet.

Személyeket jelentő (férfi/nő) főnévként használt melléknevek:

der/die Angehörige, der/die Verwandte, der/die Verlobte, der/die Bekannte, der/die Unbekannte, der/die Fremde, der/die Einheimische, der/die Deutsche, der/die Reisende

der/die Kleine, der/die Jugendliche, der/die Erwachsene, der/die Kranke, der/die Verletzte, der/die Blinde, der/die Tote

der/die Delegierte, der/die Abgeordnete, der/die Freiwillige, der/die Befragte, der/die Angeklagte, der/die Gefangene

der/die Auszubildende, der/die Angestellte, der/die Arbeitslose, der/die Vorgesetzte, der/die Vorsitzende, ...

Általában csak hímnemben: der Geistliche, der Gelehrte, der Gesandte, der Industrielle, der Beamte (die Beamtin), der Gefreite

Elvont, egyes számban semleges főnévként használt melléknevek:

das Ganze, das Gute, das Interessante, das Neue, das Richtige, das Schöne, ...

A nemzetiségeket jelentő mellékneveket semleges főnévként használva a nyelv jelölésére használhatjuk.

A nyelv jelölésére szolgáló semleges főnevet kétféleképpen képezhetjük:

Az alany esetben álló főnevet az -e végződéssel képezzük, ha a főnév határozott névelővel és jelző nélkül szerepel. Ekkor a semleges főnevet a melléknévragozásnak megfelelően ragozzuk:

Er übersetzt aus dem Ungarischen ins Deutsche.

Ihre Kinder haben im Deutschen große Fortschritte gemacht. (összevont határozott névelő)

Seine Leistungen im Deutschen sind sehr gut.

Minden más esetben a főnevet az -e végződés nélkül képezzük (a főnév nem határozott névelővel szerepel, vagy valamilyen jelzővel áll). Ekkor a főnevet a főnévragozásnak megfelelően ragozhatjuk (birtokos esetben az -(e)s végződés fakultatív, az egyes szám tárgy eset és részes eset pedig mindig végződés nélkül áll):

Wir lernen Deutsch.

Er spricht ein gutes Deutsch.

Die Aussprache seines Deutsch(es) ist nicht fehlerfrei.