Német nyelvtan

A függő beszédben az egyidejűség kifejezésére a Konjunktiv Präsens, a Konjunktiv Präteritum és a würde + Infinitiv I szerkezetet használhatjuk.

Az előidejűség kifejezésére a Konjunktiv Perfekt és Konjunktiv Plusquamperfekt igeidők használatosak.

Az utóidejűség kifejezésére a Konjunktiv Futur I és a würde + Infinitiv I szerkezetet használható. Erre a célra esetleg használhatjuk még a Konjunktiv Präsens és a Konjunktiv Präteritum igeidőket is.

Az irodalmi nyelvben (sajtó, tudományos művek) a Konjunktiv Präsens, Perfekt és Futur I használata a jellemző. A Konjunktiv Präteritum, Plusquamperfekt és a würde + Infinitiv I szerkezet általában akkor fordul elő, ha az előző formák egybeesnek a kijelentő mód alakjaival.

A köznyelvben a Konjunktiv Präteritum, Plusquamperfekt és a würde + Infinitiv I szerkezet gyakrabban használatos.

A függő beszéddel (Indirekte Rede) a beszélő mások beszédének (közlésének, kérdésének, felszólításának, vélekedésének, ...) a tartalmát mondja el (nem szó szerinti idézet).

A Konjunktiv-ot a függő beszédet kifejező mellékmondatban használhatjuk. A függő beszédben a Konjunktiv használata nem kötelező, helyette kijelentő mód is használható. A beszélt nyelvben a kijelentő mód (Indikativ) a gyakoribb.

Kijelentő mondat (Aussagesatz) a függő beszédben:

Er sagt, er sei Krank. (Konjunktiv Präsens, egyidejűség: Azt mondja, hogy beteg.)

Er sagt, er sei Krank gewesen. (Konjunktiv Perfekt, előidejűség: Azt mondja, hogy beteg volt.)

Er sagt, er werde Krank werden. (Konjunktiv Futur I, utóidejűség: Azt mondja, hogy beteg lesz.)

További példák (Konjunktiv Präteritum és Plusquamperfekt használata az Indikativ-al egyező Konjunktiv Präsens és Perfekt alakok helyett):

Sie sagten, sie kämen sofort. (Konjunktiv Präteritum, egyidejűség: Azt mondták, hogy azonnal jönnek.)

Sie sagten, sie hätten schon alles gelernt. (Konjunktiv Plusquamperfekt, előidejűség: Azt mondták, hogy már mindent megtanultak.)

Er hat gesagt / erklärt / erzählt / behauptet / berichtet, dass...

Er hat geglaubt / gewusst / gehofft / sich vorgestellt, dass ...

A mellékmondat lehet dass kötőszóval bevezetett (mellékmondati szórend), vagy állhat kötőszó nélkül (ige a második helyen).

Er sagte mir, dass er sie besucht habe.

Er sagte mir, er habe sie besucht.

Kérdő mondat (Fragesatz) a függő beszédben:

Ich fragte ihn, wen er besucht habe. (..., hogy kit látogatott meg.)

Ich fragte ihn, wann er sie besucht habe. (..., hogy mikor látogatta meg.)

Ich fragte ihn, ob er sie besucht habe. (..., hogy meglátogatta-e.)

Er hat gefragt / wissen wollen / die Frage gestellt, ob ...

A kiegészítendő kérdő mondatot a kérdőszóval, az eldöntendő kérdést pedig az ob kötőszóval vezetjük be.

Felszólító mondat (Aufforderungssatz) a függő beszédben:

Ich bat ihn, dass er sie besuchen solle. (Kértem, hogy látogassa meg őt.)

Ich bat ihn, er solle sie besuchen.

Er bat mich, ich möge mich nicht so aufregen. (Kért engem, hogy ne izgassam fel magamat annyira.)

Sie sagt, dass du arbeiten sollest. (Azt mondja, hogy dolgozz.)

Er hat befohlen / verlangt / gewünscht / gedroht / ..., dass

A felszólítást a függő beszédben a mögen és a sollen Konjunktiv alakjaival fejezzük ki.

A Konjunktiv Präsens igeidővel képezhető többes szám 1. személyű és személytelen értelmű (3. személyű) felszólító alak (az Imperativ hiányzó alakjai). A mai nyelvben ez csak ritkán, inkább csak különböző szófordulatokban fordul elő:

Gehen wir weiter! (Menjünk tovább!)

Seien wir Froh, dass alles vorbei ist! (Örüljünk, hogy elmúlt az egész!)

Seien Sie vorsichtig! (Legyen elővigyázatos! / Legyenek elővigyázatosak!)

Es lebe die Freiheit! (Éljen a szabadság!)

Damit sei die Sache vergessen! (Ezzel legyen a dolog elfelejtve!)

Man nehme drei Eier, einen Löffel Milch, und ... (receptekben)