|
||||||
|
A német nyelv három igemódja a kijelentő mód (Indikativ), a felszólító mód (Imperativ) és a kötőmód (Konjunktiv). A kijelentő módhoz hasonlóan a kötőmódban is megvan a hat igeidő, azonban az igeidők használata a két igemódban jelentősen eltér. A kötőmód a bizonytalanság, óhajtás, udvariasság, feltételes, nem valóságos dolgok, és a függő beszéd kifejezésére szolgáló igemód (csak részben felel meg a magyar feltételes módnak).
fragen | nehmen | tragen | sein | ||
ich | -e | frage | nehme | trage | sei |
du | -est | fragest | nehmest | tragest | seiest |
er | -e | frage | nehme | trage | sei |
wir | -en | fragen | nehmen | tragen | seien |
ihr | -et | fraget | nehmet | traget | seiet |
sie | -en | fragen | nehmen | tragen | seien |
A Konjunktiv Präsens igeidő képzésekor az igetőhöz a Konjunktiv végződései járulnak.
A Konjunktiv Präsens-ben mindegyik ige szabályos ragozású. Kisebb eltérés csak a sein igénél van, ahol egyes szám 1. és 3. személyben hiányzik az -e végződés.
A Konjunktiv Präsens egyes szám 1. személyű és a többes szám 1., 3. személyű alakjai megegyeznek a kijelentő mód Präsens alakjaival.
Azoknál az igéknél, ahol kijelentő mód jelen időben -e hang lép fel az egyes- és többes szám 2. személyben (az igető végződése -d, -t, -m, -n), ott a ragozott formák a két igemódban ezekben a személyekben is megegyeznek (arbeiten, reden, rechnen, atmen, ...).
A Konjunktiv Präsens igeidő elsősorban a függő beszédben (Konjunktiv I) az egyidejűség kifejezésére használható. Ritkább esetben használatos a felszólító mód hiányzó alakjainak a kifejezésére is.
gehen | geben | lassen | denken | ||
ich | -e | ginge | gäbe | ließe | dächte |
du | -est | gingest | gäbest | ließest | dächtest |
er | -e | ginge | gäbe | ließe | dächte |
wir | -en | gingen | gäben | ließen | dächten |
ihr | -et | ginget | gäbet | ließet | dächtet |
sie | -en | gingen | gäben | ließen | dächten |
A gyenge ragozású igék ragozása Konjunktiv Präteritum-ban megegyezik a kijelentő mód Präteritum ragozásával (ld. ott).
Az erős ragozású igék a Konjunktiv Präteritum alakot a kijelentő mód Präteritum alakjukból, a Konjunktiv végződéseinek hozzáadásával képzik. Az a, o, u tőhangzó Umlaut-ot kap (kivétel sollen, wollen).
Néhány rendhagyó ige a Konjunktiv Präteritum-ot rendhagyó tőváltozással képzi: hülfe, würfe begönne, ...
A vegyes ragozású igék közül a bringen és denken igék a rendhagyó igék mintájára Umlaut-al (brächte, dächte), a többi a gyenge ragozású igék mintájára képzi a Konjunktiv Präteritum-ot (tőhangváltozás nélkül: kennte, rennte, brennte, sendete, wendete).
A Konjunktiv Präteritum a Konjunktiv II-ben (feltételes mód) a feltételes jelen időnek felel meg.
A Konjunktiv Präteritum a Konjunktiv I-ben (függő beszéd) helyettesítheti a Konjunktiv Präsens ideidőt az egyidejűség kifejezésére (pl. az Indikativ Präsens és Konjunktiv Präsens igealakok egyezése esetén).
Konjunktiv Perfekt
haben vagy sein Konjunktiv Präsens + Partizip II
ich sei gekommen, ich habe gefragt
A haben segédigével képzett alakoknál az egyes szám 1. személyű és a többes szám 1., 3. személyű alakok megegyeznek a kijelentő mód Perfekt alakjaival.
A Konjunktiv Perfekt a Konjunktiv I-ben (függő beszéd) az előidejűség kifejezésére használható.
Konjunktiv Plusquamperfekt
haben vagy sein Konjunktiv Präteritum + Partizip II
ich wäre gekommen, ich hätte gefragt
A módbeli segédigék és a brauchen (+ zu), helfen, hören, sehen és lassen igék egy másik igével együtt használva ezekben az igeidőkben is Inifinitiv formában állnak a Partizip II helyett (Ersatzinfinitiv):
Du hättest mich ja fragen können. (Megkérdezhettél volna.)
A Konjunktiv Plusquamperfekt a Konjunktiv II-ben (feltételes mód) a feltételes múlt időnek felel meg.
A Konjunktiv Plusquamperfekt a Konjunktiv I-ben (függő beszéd) helyettesítheti a Konjunktiv Perfekt ideidőt az előidejűség kifejezésére (pl. az Indikativ Perfekt és Konjunktiv Perfekt igealakok egyezése esetén).
Konjunktiv Futur I
werden Konjunktiv Präsens + Infinitiv I
ich werde gehen, ich werde fragen
A Konjunktiv Futur I igeidőt a függő beszédben (Konjunktiv I) az utóidejűség kifejezésére használhatjuk.
Konjunktiv Futur II
werden Konjunktiv Präsens + Infinitiv II
ich werde gegangen sein, ich werde gefragt haben
A Konjunktiv Futur I és II az egyes szám 1. személyű és a többes szám 1., 2, 3. személyű alakok esetén megegyeznek a kijelentő mód Futur I és II alakjaival.
werden Konjunktiv Präteritum + Infinitiv I / II
Ezt a Konjunktiv igeidőket helyettesítő szerkezetet a Konjunktiv Präteritum-ban ragozott werden segédigével és a főige Infinitiv I / II alakjával képezzük. Ez a szerkezet a Konjunktiv igeidők majdnem mindegyikét helyettesítheti.
Wenn wir Zeit hätten, gingen wir ins Kino. (Konjunktiv Präteritum)
Wenn wir Zeit hätten, würden wir ins Kino gehen. (würde + Infinitiv I)
A würde + Infinitiv I gyakran helyettesíti a Konjunktiv Präsens, Präteritum és Futur I alakokat, amikor azok a kijelentő mód alakjaival azonosak, és a mondatban nincs más eszközzel utalás arra, hogy kötőmódról van szó.
Ezt a szerkezetet használhatjuk a rendhagyó igék régies Konjunktiv Präteritum alakjai helyett is (pl. hülfe helyett würde helfen).
Wenn ich Zeit hätte, würde ich dir helfen.
Ezen felül a beszélt nyelvben a segédigéken és néhány gyakoribb alakon (bekäme, gäbe, ginge, käme, nähme, hielte, ließe, ...) kívül az igék Konjunktiv Präteritum alakjai helyett a würde + Infinitiv I szerkezet használata a meghatározó.
Ritkábban a würde + Infinitiv II szerkezet használható a Plusquamperfekt helyett. A függő beszédben ez a helyettesítés nem használatos.
Figyeljünk arra, hogy a würde használatakor nem mindig a helyettesítő formáról van szó. A würde lehet a werden szabályos Konjunktiv Präteritum-a is (pl. amikor a werden ige főigeként az összetett igei-névszói állítmány része, vagy a Vorgangspassiv segédigéje).
Würde es doch endlich besser!
Es sieht aus, als würde es Winter.
Das Haus würde schneller gebaut, wenn mehr Arbeiter da wären.
Német oldalaink
Német alapigék
Társoldalaink
Német nyelvtan témák
Verben: haben, sein, werden, dürfen, können, mögen, müssen, sollen, wollen, Infinitiv, Partizip I, Partizip II, Präsens, Präteritum, Perfekt, Perfekt - haben/sein, Plusquamperfekt, Futur I, Futur II, Reflexive Verben, Trennbare Verben, Verbergänzungen, Infinitiv ohne zu, Infinitiv mit zu, Imperativ, Konjunktiv, Konjunktiv II, Konjunktiv I, Vorgangspassiv, Zustandspassiv Nomen: Genus, Plural, Numerus, Kasus, Deklination, n-Deklination, Adjektiv als Nomen, Artikelwörter: Bestimmter Artikel, Unbestimmter Artikel, Nullartikel, Possessivartikel, Pronomen: Personalpronomen, Possessivpronomen, Demonstrativpronomen, Fragepronomen, Relativpronomen, Indefinitpronomen
A webhely cookie-kat használ. A webhely igénybevételével Ön elfogadja ezen cookie-k használatát. További információk.